[ Pobierz całość w formacie PDF ]

- Az rendben, hogy kéri, de miért?
- Ön okos ember, kapitány, különben nem viselné azokat a kis sasokat a
vállán. Ön is tudja, hogy egy nagyon magas szintq nemzetközi jogi üggyel állunk
szemben, és nekem minden lépésrQl és történésrQl meg kell bizonyosodnom.
- MirQl beszél, uram? Rengeteg más dolgom is van.
- Személyesen meg kell bizonyosodnom, kapitány, hogy Harris elnök nincs
már a 737-es fedélzetén. Ennyi az egész.
Swanson kemény erQfeszítéseket tett, hogy arca rezzenéstelen maradjon, de
egy kis izom megrándult a szeme alatt. Érezte a rándulást, de parancsolni nem
tudott neki. - Értem - mondta olyan közömbösen, ahogy tudta.
- Van ennek valami akadálya, kapitány? - kérdezte Campbell túlzott
aggodalmassággal a hangjában.
- Igen, uram, van. Kezdve azzal, hogy a feletteseim nem örülnek annak,
hogy önnek és az olaszoknak engedélyt adtam a belépésre. A kérését különbözQ
csatornákon kell még továbbítanom.
- Személyesen ismerem az ön parancsnokát ebben a kis elQadásban, kapitány.
Szeretné, ha felhívnám?
- A munkámat én is el tudom végezni, Mr. Campbell - csattant föl Swanson,
de azonnal meg is bánta az éles megjegyzést. - Nézze, szálljon be. Visszamegyünk
az irodámba, ott megvárhatja, amíg telefonálok. Feltéve, hogy a gép még akkor is
itt lesz, amikor az engedélyt megkapom, személyesen én magam viszem a 737-eshez.
Stuart Campbell mosolygott és félrehajtotta a fejét. - Kapitány, a
késleltetés mindig gyanús. Különösen nekem. Ha az elnök valóban elment, engedjen
fel a fedélzetre, hogy én is láthassam. Aztán békén hagyom.
- Uram, már megmondtam...
- Swanson kapitány - vágott közbe Campbell -, mind a ketten tudjuk, hogy
önnek felhatalmazása van a döntés egyedüli meghozatalára. Vagyis egyszerqen
megmondhatná, hogy igen vagy nem. Az én gépemet és a charterjáratot olyan messze
állíttatta le, amennyire csak lehetett, hogy szigorúan szemmel tudjon tartani
minket, és ez rendben is van. De az, hogy most elkezd akadékoskodni az
engedélyszerzéssel, csak azt jelenti, hogy a döntést nem akarja egyedül
meghozni. Ez pedig azt jelenti, hogy sokkal többrQl van itt szó, mint hogy
egyszerqen leszidják majd egy rossz döntésért. Szóval mi lehet olyan fontos,
hogy engem hátráltatni kelljen? Az, hogy ön és Washington úgy tesznek, mintha
Harris elnök már elment volna, amikor még valójában mindig itt van. Különben
egyszerqen odavinne a géphez.
- Ez abszurdum, Mr. Campbell! Az ilyenfajta kicsavart, állogikus
magyarázatok csak nevetséges végeredményhez juttatják!
- Kapitány, semmilyen szabály nem írja elQ azt, hogy önnek most bárkitQl
hivatalos jóváhagyást kell kérnie, és ez nekem azt súgja, hogy talán vissza
kellene hívnom az olasz külügyminisztérium képviselQjét.
- Persze, de inkább hagyjuk a beszélgetést, és induljunk, Mr. Campbell -
mondta hirtelen Swanson, és az autó felé fordult.
Campbell meglepQdött, majd széles mosoly terült el az arcán. - Nagyszerq!
Akkor a géphez megyünk, ugye?
- Nem, uram! - válaszolta Swanson ingerülten. - Az irodámba megyünk az
Egyes Részbe, ahogy azt már megmondtam.
Stuart Campbell a kapitány szemébe nézett. - Amerikai katonatiszti
becsületére: a C-17-esen van Harris elnök vagy sem?
- Nem mondhatom...
- Nem! - kiáltotta Campbell, és Swanson összerezzent. - Ön mások
képviseletében is cselekszik. A haditengerészet és az amerikai kormány nevében
válaszoljon, becsületesen, egyenesen és a valóságnak megfelelQen. A C-17-esen
van, vagy még mindig itt tartózkodik valahol a támaszponton? Ha azt mondja, hogy
elment, én is távozom, és ezt egyedül az ön becsületszavára teszem.
- Uram... - kezdte Swanson tétovázva; érezte azt a belsQ konfliktust,
amire Campbell várt. - Harris elnök holléte titkos katonai információ. Nincs
felhatalmazásom rá, hogy önnel vagy bárki mással megosszam.
Stuart Campbell lassan bólintott. Figyelmét nem kerülte el Swanson kissé
felgyorsult légzése.
- Jól van, kapitány. Értem én. John Harris még mindig itt van.
- Ezt nem mondtam!
- Dehogynem. Nagyon is világosan.
Swanson megrázta a fejét és az ügyvédre emelte mutatóujját, szeme résnyire
szqkült. - Szálljon be az autóba, Mr. Campbell, most azonnal! Bár nem értek vele
egyet, megszegem az utasításaimat, és odaviszem a repülQhöz. És aztán, uram,
elhúzhatja a támaszpontomról azt az álszent képét! Megértette?
- Ahogy óhajtja, kapitány - mondta Campbell, és észrevette, hogy Swanson
rádiója tökéletesen jól látható helyen van a mqszerfalon, ami meg fogja
akadályozni a kapitányt abban, hogy vészhívást küldjön az EuroAir pilótáinak. [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]

  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • razem.keep.pl